Ősszel hazánk síkvidéki területein járva láthatjuk, ahogy „V” alakba rendeződve elhalad a fejünk fölött egy–egy darucsapat. Ez a fenséges megjelenésű költözőmadár az egyik legrégebbi madárcsoport, melynek ősei már 60-70 millió évvel ezelőtt léteztek a Földön. A darvak 15 faja jelenleg Dél-Amerikán és az Antarktiszon kívül minden kontinensen jelen v…

Az azonos nemű egyedek közötti szexuális kapcsolat az állatvilág összes nagyobb rendszertani csoportjában és az emberek esetén is megfigyelhető. Azonban valljuk meg, hogy első pillantásra egy biológus számára zavarba ejtő, hogy ez a viselkedés ilyen általánosan elterjedt az állatvilágban, hiszen a szaporodási sikert (látszólag) nem növeli, míg időt…

A vándormadarak titkos küldetése A természetben minden összefügg – még az is, amit elsőre nem gondolnánk. A vízimadarak nemcsak vándorolnak, hanem magokat, apró élőlényeket és akár halfajokat is képesek kontinenseken át szállítani. Kutatásaink során azt vizsgáljuk, hogyan formálják ezek a „repülő kertészek” a vizes élőhelyek ökológiáját, és hogyan …

„A beporzó rovarok mindennapi életünk alapkövei, letéteményesei. [...] A rovarbeporzás biztosítja mindazt a növényi változatosságot, amelyre a szárazföldi élet épül, és amely nélkül a földi élet minden értelemben sokkal szegényebbé, instabilabbá válna.” (Beporzóbarát városok kiadvány – ELKH Ökológiai Kutatóközpont, részlet) Dr. Bihaly Áron– az Ökol…

Minden szemmel rendelkező élőlény sajátos módon érzékeli a vizuális környezetét és mi emberek szinte elképzelni sem tudjuk, hogy egy-egy állat milyen különleges oldalról látja a világot. Ez különösen igaz a rovarokra. A különböző fajok látásmódjának megismerése növényvédelmi lehetőségeken túl természetvédelmi vonatkozásokat is rejthet. Utóbbira jó …

Földvári Gábor negyedszázada kezdte kutatni a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók világát. A vele folytatott beszélgetésből megtudhatjuk, hogy miért választotta annak idején ezt a kutatási témát, és miért nem bánta ezt meg. Bepillantást nyerhetünk a vérszívók különféle evolúciós trükkjeibe, hallhatunk a sokféle kórokozóról, amiket terjes…

A nagy folyó nagy és folyik és kétségkívül komplex. Ennél azonban többet kell tudnunk róluk, tekintve hogy nagymértékben függünk mennyiségi (vízkészlet) és minőségi (vízminőség) viszonyaiktól. Milyen változások zajlanak a Dunában és annak milyen hatása van a táplálékhálózatra? Hogyan történik a zooplankton-hálózás és mire lehet következtetni az alg…

A mikroszkopikus méretű szervezetek kulcsszerepet töltenek be a vizes környezetek életében, ide értve az anyagforgalmat, vízminőséget és a többi élőlénnyel való kapcsolatrendszert. A kutatócsoport munkájának célja feltárni a mikrobiális ökológiai folyamatokat a globális környezeti problémák (klímaváltozás, környezetszennyezések) tükrében. Ehhez a K…

Az utóbbi évtizedekben az ökológiai kutatásokban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a természettel együtt élő, a helyi ökoszisztéma-szolgáltatásokat használó szakemberek ökológiai tudásának. A tudósok a kutatások előrehaladtával csak az utóbbi évtizedben ismerték fel, hogy a halászok ökológiai tudásához hasonlóan a szabadidős horgászok helyi…

Utazást teszünk a városökológia izgalmas világába, ahol megtudhatjuk, hogyan hat az urbanizáció, az intenzív használat és az élettelen környezeti tényezők átalakítása a körülöttünk lévő élővilágra, és a településeink biodiverzitására. Betekinthetünk abba a Kárpát-medencére kiterjedő kutatásba is, amelyben több élőlénycsoportot vizsgálva a kutatók f…

A "stratégia" szóról először valószínűleg mindenkinek a háborús vagy gazdasági stratégiák, esetleg a stratégiai játékok jutnak eszébe. A növények nem szőnek terveket, nem játszanak játékokat, de miközben a túlélésért küzdenek ők is különböző stratégiákat követnek. Esetükben stratégiának a rendszeresen együtt előforduló tulajdonságokat nevezik. Ahog…

Aki látta a Vizipók, csodapók című rajzfilmet, tudja, hogy milyen színes a víz alatti világ! Köztük most elsősorban makroszkopikus vízi gerinctelenekről lesz szó, amelyek közül sokan ismerhetik a víz felett repülő kérészeket, a vízinövényen pihenő szitakötőket, vagy éppen a víz felszínén szaladgáló molnárkákat. Fény derül arra, hogy ezeknek az álla…

A magok kulcsszerepet töltenek be a növények életében - lehetővé teszik, hogy a növények túléljék a kedvezőtlen időszakokat és biztosítják a térbeli terjedést, az új élőhelyek meghódítását. A magok ökológiai szerepének megismerésével jobban megérthetjük a növényközösségek működését és hatékonyabban tudjuk védeni és helyreállítani a természetes élőh…

Ebben az epizódban azokról az idegesítően zümmögő vérszívókról lesz szó, akik nyári estéken nem hagynak minket aludni. Óriási tévedésben van azonban az, aki azt hiszi, a szúnyogokról ennél többet nem érdemes tudni. Ezek az állatok ugyanis nem csak jóléti vagy járványügyi szempontokból érdekesek, de a táplálékhálózatokban megjelenő szerepük miatt is…

Hogyan lehet összeegyeztetni a gazdasági, védelmi és közjóléti funkciók biztosítását a hazai erdőkben? Milyen tájszerkezetben valósítható meg az erdők teljes felhagyása, a természetvédelmi célú erdőkezelés, a természetközeli erdőgazdálkodás és az intenzív faanyagtermelés? Mi a jövője Magyarországon az ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodásnak? M…

Négy évtized után 2012-ben figyeltük meg a dunavirág (Ephoron virgo) első nagy, milliós rajzását több Duna menti településen, például Tahitótfalu, Pócsmegyer, Budapest, Vác és Göd területén. 2013. augusztus 19-én ismét megindult a tömegrajzás csodálatos jelensége Tahitótfalunál, a Tildy Zoltán hídnál, valamint sok további Duna-parti helyszínen. Tul…

Miért van szükség helyreállításra? Miért kell és hogyan lehet ezt kutatni? Mik az esélyeink a klímaváltozás mellett? Lehet-e csökkenteni helyreállítással az inváziós fajok kockázatát? Mi tehet az egyén, mit a döntéshozó? Ilyen és hasonló kérdések mellett beszélgetünk a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportjában folyó …